E Sárvártól öt percre található 600 lelkes falu az ősidők óta jelentős szerepet tölt be a környék életében. így számos érdekes történelmi emlékkel és mítosszal bír e hely. A történelmi emlékek mellett, túráink során, gazdag természeti kincseket is felfedezhetünk. Ilyen többek között a csak itt honos Sitke fülemüle, melyről a mai napig nem tisztázott, hogy a település kapta-e a madárról a nevét, vagy éppen fordítva történt.
Bronzkori, avar kori települések nyomai lelhetőek fel a Hercseg-hegy körül. Kis és Nagy Sitke település területén komoly méretű romai kori település maradványait tárták fel. Kő lakóházak, amfiteátrum és a már említett fürdő mellett több jelentős középület maradványaira bukkantak. Egyes rosszmájú szakértők szerint Sitkén szinte biztos, hogy minden házban, minden melléképületben, minden tyúk ólban található római korból származó kő vagy tégla.
A Bölönt ér forrásánál római korból származó fürdőmedencét láthat a kutató tekintet. A 32 Celsius meleg forrásvízzel táplált, a rómaiak által épített medencét, az 1960-években Sitke község lakossága még közstrandként használta.
Ják nemzetségből származó család tagjai települnek le e vidéken honfoglaló őseink közül. Egy 1283-as adománylevélben tűnik fel először a nekik nevet adó, és egyben településnév a Sitkey. Sitke fejlődésének során 1479-ben mezővárosi (oppidium) rangot ért el. Az itt élő Sitkei család Kis- és Nagy-sitkei ágra vált ketté.
- 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említtették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagysitkén.
Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adatunk. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköltözött 1718 után.
Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot. 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.
Kéttornyú műemlék kálváriakápolna, amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (historizáló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erődítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagyméretű pincét építettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta 1734-ben.
- 1418-ban említik először, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben vették el az evangélikusoktól. Kevesen tudják, de a róm. kat. plébániának egy a tatárjárás előtti időben származó nagyon értékes és hibátlan „Agnus Dei”-je is van.
A plébániatemplom mellől indul az úgynevezett „Város út”, mely a római időkben volt használatos, a környékén a mai napig római emlékeket fordít ki az eke olykor-olykor.
Sitkei Török Emlékoszlop, állítólag török fővitéz fekszik alatta. Idősebb emberek állítása szerint fülkéiben csataképek voltak.
Mária Zarándokútvonal áthalad Kissitkén.
Falumúzeum, mely előzetes egyeztetést követően látogatható. (+3670/591-7072)
Gladiatorium, ahol a római időkbe kalandozhatunk el, s belekóstolhatunk a gladiátorok életébe. Előzetes időpont egyezetés szükséges. (+3670/591-7072)
- A település megközelíthető: közúton a 84-es főútról Pápa, Celldömölk irányába lekanyarodva a 834-es főúton.
